Huszár Lajos Éremtár, Gyöngyös

Magyarország 1000 éves története érmeken és emlékérmeken - egy különleges kiállítás Gyöngyös belvárosában

A hónap érme - Zsigmond király quartingja az 1430-as évekből

0088.jpg

  Zsigmond korában a viszonylag állandó értékű dénár mellett több, alacsony nemesfémtartalmú ezüst verésével is kísérleteztek. Az egyre növekvő pénzforgalom kívánta ezt meg, mivel az arannyal szemben - melyet a főnemesek és más magasrangú személyek használtak - az ezüstpénzek voltak azok, amelyek a köznemesség és a polgárság fizető eszközéül szolgáltak. Ezek a csekély vásárlóértékű pénzek (bardus, fillér, ducat, quarting) azonban hamar elértéktelenedtek, ami már a gazdasági hanyatlás első jele volt.

  Zsigmond király 1427-es dekrétuma átfogóan szabályozta a pénznemek kibocsátását és értékviszonyait. Az aranyforinttal kapcsolatos rendelkezés fenntartotta a korábbi minőséget és mennyiséget, tehát semmilyen változtatást nem tartalmaz. A nagyobb ezüstpénzt a korábbi pénzláb szerint kellett verni. Ebből az ezüstpénzből 100 ért egy aranyforintot. Végül a kispénzekkel kapcsolatos rendelkezés arról tanúskodik, hogy a király belátta, hármas pénzrendszere a pénzrontások után már nem tartható fenn. Ezért elrendelte a kisebb dénárok verésének leállítását.

  Mégis nem sokkal később egy újabb aprópénz jelent meg a pénzforgalomban, a ducat. Neve a havasalföldi, eredetileg dénár értékű pénz nevével egyezik meg. Ez a pénz eredetileg jó értékű és kedvelt pénz volt Havasalföldön, majd fokozatosan elértéktelenedett. Ehhez a silányabb változatához hasonlít Zsigmond ducatja is, amely érthető módon nem vált túl kedveltté.

  Zsigmond király 1430-ban újabb pénzreformot hajtott végre. Az eredeti királyi rendelet nem ismert, csak egyik-másik oklevélből értesülünk arról, hogy a király a főpapokkal és a bárókkal együtt az ország és az országlakók hasznára új ezüstpénz kibocsátását rendelte el. Ekkor kétféle ezüstpénz verését kezdték el: az ún. nagyobb dénárokét (moneta maior) és a quartingét. A nagyobb dénárokból 100 ért egy aranyforintot, s mivel ezek kitűnő minőségűek voltak, bevezetésükkel visszaállt az aranyforint és a számítási forint azonossága.

  A quartingot viszont már 1430-ban, kibocsátásának évében is majdhogynem névleges ezüsttartalommal kezdték el veretni, mivel ezüsttartalma 1:7 arányban viszonyult a rézhez. 1 aranyforint 400 quartingot tett ki ekkor. E pénzfajta külsejében is hasonult a rézérmékhez, legfeljebb egyes pénzdarabok sejtették enyhe ezüstös csillogásukkal a gyér nemesfémtartalmat. A veretés hét éve alatt e pénz még kétszer veszített értékéből, 1432-ben és 1435-ben. 1432-ben egy aranyforint 1000 quartingot, 1435-ben 6000 quartingot ért. Pohl Artúr közlése szerint legalább 14 éremverde bocsátott ki quartingot, átlagosan 0.48 g súllyal. Mivel a quartingot már kibocsájtása pillanatában alacsony névértékű pénznek verték, s az értéke állandóan csökkent verésének hét éve alatt, nyugodtan állíthatjuk azt, hogy 1437 után megszűnt a forgalma. Esetleg ideig-óráig helyi érdekű forgalomban bukkanhatott fel a Zsigmond uralmát követő politikai-gazdasági mélypont, főleg Albert és Erzsébet uralkodása idején.

  A quarting másik - német eredetű - elnevezése a fyrting. Ebből a szóból származtathatjuk „fitying" szavunkat. „Nem ér egy fityinget sem" - mondjuk az értéktelen dolgokra. Nos, az Éremtár 88-as számmal kiállított darabjáról elmondhatjuk: pontosan egy fityinget ér! 






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 246
Tegnapi: 190
Heti: 1 333
Havi: 4 365
Össz.: 860 050

Látogatottság növelés
Oldal: A hónap érme 2010 november
Huszár Lajos Éremtár, Gyöngyös - © 2008 - 2017 - eremtar.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: apafi mihály fejedelem arany 10 forint csegely - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »