Huszár Lajos Éremtár, Gyöngyös

Magyarország 1000 éves története érmeken és emlékérmeken - egy különleges kiállítás Gyöngyös belvárosában

A hónap érme: I. Ferdinánd tallérja 1554-ből

   A nemzetközi pénzforgalomban a XVI. századtól kezdve meghatározó szerepet töltött be a tallér nevű pénz. A tallér elődjének számító ezüstpénzt először Tirolban Zsigmond főherceg verette 1484-ben. Eleinte guldengroschennek vagy guldinernek nevezték, mert egy aranyforinttal volt egyenértékű. Magyarországon II. Ulászló veretett ilyen guldinert 1499-ben. Az első valódi tallért az itáliai és német kereskedelmi utak találkozásánál, Hallban készítették 1486-ban. Később a Schlick grófok gazdag joachimsthali ezüstbányáiban verték nagy mennyiségben, innen származott a Thaler (Joachimsthaler) elnevezés, amely a magyar nyelvbe tallér alakban ment át. A valamivel több mint 28 gramm súlyú tallér mint pénzegység eleinte 72 ezüstkrajcárt, vagy 24 garast képviselt, később jöttek forgalomba a 60 krajcáros, úgynevezett forintos tallérok. Az újfajta pénz egész Európában elterjedt, és a XVI. század második felétől az aranyforint (dukát) mellett a tallér vált a legfontosabb értékpénzzé Magyarországon is. Bevezetésével véget ért a hagyományos középkori pénzverés hazánkban.

  Dísztallért már II. Lajos király idejében is készítettek Magyarországon - ebből a ritka, különleges darabból kiállításunkban is látható egy darab. Az első forgalmi tallért azonban I. Ferdinánd (1526-1564) verette 1552-ben Nagyszebenben, majd a következő évben Körmöcbányán is készültek veretek ebből a típusból. Ezek az első kibocsátások egymástól eltérő, szabálytalan formájukkal külsőleg még alig emlékeztettek a klasszikus tallérokra. A tallérsúlynak megfelelő lapkákra azonos bélyeget ütöttek, amely az osztrák sast magyar címerpajzzsal a mellén ábrázolta, Nagyszeben címerével és a verés évszámával.

236.jpg

  A későbbi, kétoldalas tallérok előlapja viszont már - mint ahogy a képen is látható - az uralkodó páncélos mellképét (kezében buzogányt és jogart tart) és köriratban a címeit, hátlapja pedig az összetett címert ábrázolta. Magyar eredetüket csupán a korábbiaknál szerényebb méretű magyar címer, a verdejegy, valamint Szűz Mária képe jelezte.

A forgalmi tallér számára a magas nemesfémtartalom garantálta a sikert: finomsága kezdetben megközelítette a 900 ezreléket. Magyarországon az 1550-es évek közepén már nagyobb mennyiségben vertek belőle, azonban ekkor még túl értékesnek bizonyult, ezért többnyire külföldre vitték. Ezt követően, egészen 1573-ig szünetelt a verésük. Miksa uralkodásától kezdve azonban rendszeressé vált a tallérok kibocsátása. Ezáltal ez vált a korszak vezető címletévé, végképp lezárva a garas illetve az aranyforint korát.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 177
Tegnapi: 172
Heti: 1 127
Havi: 5 232
Össz.: 846 607

Látogatottság növelés
Oldal: A hónap érme 2008 május
Huszár Lajos Éremtár, Gyöngyös - © 2008 - 2017 - eremtar.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: apafi mihály fejedelem arany 10 forint csegely - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »